|
| 
Magyarországon, mint a többi civilizált országokban is az első helyre kerültek a halálokok listáján az érelmeszesedés következményei. Régebben úgy gondolták, hogy az életkor előrehaladtával együttjáró természetes jelenség az erek meszesedése, majd szűkülete, de napjainkban már betegségnek tartják. A beszűkült érpálya rontja a végtagok (elsősorban az alsó végtagok) vérellátását. Súlyosabb esetben létfontosságú szervek (pl.: szív, agy, vesék) károsodhatnak a nem megfelelő keringés miatt. Létrejöttében alapvető szerepe van a táplálkozásnak, az életmódnak, de az örökletes gének is döntően befolyásolják a folyamat kialakulását és súlyosságát.
Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulása
A koleszterinnel kapcsolatban többnyire csak a káros hatásairól esik szó. Pedig az emberi test számára nélkülözhetetlen, hiszen a sejtfal támaszát alkotja, részt vesz a D-vitamin előállításában, az epe-sav termelésében és az agy felépítésében. Alapja a mellékvesekéreg-hormon és a nemi hormonok termelésének is. Nemcsak a táplálékkal lehet hozzájutni, hanem a szervezet saját maga is elő tudja állítani a májban és a vékonybélben. A koleszterin különféle fehérjékhez kötődik, ennek alapján többféle koleszterin-fehérje molekula alakul ki.
Az egészséget tekintve kétféle koleszterint különböztetünk meg. A rossz koleszterint: az LDL molekulákat, és a jó koleszterint: vagyis a HDL molekulákat. A nem megfelelő koleszterinszinttel rendelkező betegeknek a véréből csak kevés LDL tud bejutni a sejtekbe, így egy része az erek falára rakódik. A hiány pótlására újabb és újabb ilyen molekulákat küld a szervezet, melyekből szintén kevés tud a sejtekben hasznosulni. Idővel a szabad gyökök káros hatására megváltozik a szerkezete a koleszterin-fehérje molekulának. Kiválik a koleszterin és kikristályosodva az erek belső falára tapad. Ez a lerakódás irritálja az érfalat, mely gyulladásba jön ettől. Ezt követően meszesedés képződik, kialakulva ezzel az érelmeszesedés. A jó koleszterinnek is nevezett HDL molekula viszont akár egy tisztító hadsereg, képes a lerakódott koleszterinhez kapcsolódni és elszállítani az erek faláról, megelőzve ezzel a betegséget.
A koleszterin mellett egy másik főzsír is található a vérben, mely gyakran kikerül a figyelem középpontjából. Pedig a triglicerid megemelkedett szintje önmagában is képes kockázatot jelenteni. A táplálékkal bevitt zsírokban megtalálható, de a szervezet önmaga is képes előállítani. A sejtek energianyerésében játszik fontos szerepet, a felesleges mennyiség elraktározódik ínséges időkre. Az LDL molekulákhoz hasonlóan lerakódik az erek belső falára, hozzájárulva az érelmeszesedés kialakulásához.
Melyek az egészség szempontjából a jó és rossz zsírok?
Napjainkban az elhízásért, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért elsősorban a zsírokat tartják a főbűnösnek. Sokan ezért örökre száműznék a táplálkozásukból. Azonban ez a szemlélet nem helyes, hiszen zsírokra szüksége van az emberi szervezetnek. Nem csak energia-szolgáltató, hanem létfontosságú tápanyag is egyben. A vizsgálatok eredménye szerint a zsírmentes étrend hatására az embereknél a zsírhiány rossz hangulatot, sőt depressziót is okozott. A zsírokban nélkülözhetetlen esszenciális zsírsavak találhatóak, melyeket a szervezet nem képes önmaga előállítani, ezért csak a táplálék útján tud hozzájutni. Hiánya előidézheti akár néhány anyagcsere betegség létrejöttét is. Azonban a zsírok nem egyformák, lehetnek veszélyesek is, melyek nagymértékben rontják az egészséget.
Megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírsavakat. Az utóbbiak három fő csoportba sorolhatók be:
1. Omega - 3 zsírsavak:
Fontos szerepet töltenek be a szervezet hibátlan működésének fenntartásában, az egészség megőrzésében, és a meglévő betegségek gyógyításában. Kedvezően befolyásolják a vérzsírok összetételét, enyhítik a gyulladásos folyamatok érfal-károsító hatását, a szív- és érrendszer egészségét megőrzik és javítják. Gátolják a vérlemezkék összecsapódását, csökkentik a vér viszkozitását, megakadályozzák a vérrögök halmozódását az érfalak felületén. Jelentős szerepet játszanak az infarktus megelőzésében, csökkentik a trombózis kialakulásának veszélyét. E-vitamin tartalmuknál fogva akadályozzák az érelmeszesedést elősegítő LDL molekulák szerkezetét károsító szabadgyökök képződését. Nagy mennyiségben megtalálhatóak a növényekben és a halakban.
2. Omega - 6 zsírsavak:
Az esszenciális zsírsavak egy másik csoportját alkotják. Kedvezőtlenül befolyásolják a vér áramlási képességét, károsítják az erek belső falát, képesek fokozni a gyulladáskészséget. A szervezetre kifejtett hatása jórészt ellentétes mint az Omega - 3 zsírsavaké. Különbséget kell tenni az állati- illetve a növényi eredetű termékekből felvett Omega - 6 zsírsavak között. Míg az állati eredetű inkább kedvezőtlen hatást vált ki a szervezetben, addig a növényi eredetűekre ez nem jellemző. Ide sorolható a halak zsírja is. Megtalálhatóak tejtermékekben, tojásban, diófélékben, magvakban, húsban és húskészítményekben.
3. Omega - 9 zsírsavak:
Főleg termésekben, magvakban és a belőlük sajtolt olajban találhatóak meg. Ezek a hidegen sajtolt olajok egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaznak, tehát kedvezően hatnak az egészségre. A telített zsírsavak természetes anyagok, azonban mégsem tekinthetők egészséges tápláléknak. Leginkább az állati eredetű táplálékban fordulnak elő. Kedvezőtlen hatásukra érelváltozások jöhetnek létre, melyek trombózishoz, érelmeszesedéshez, infarktushoz vezethetnek. Ezen kívül elősegítik a gyulladáskészséget, növelik a vérnyomást, és agyvérzést is okozhatnak.
Az egészséget veszélyeztető zsírok körébe tartoznak a transzzsírsavak, melyek a természetben nem fordulnak elő, leszámítva a kérődzők húsát és tejét. Ezek a káros anyagok az élelmiszergyártás folyamán képződnek. Az eredetileg egészséges zsírösszetételű táplálékok a gyártástechnológiai eljárások (finomítások, túlhevítések, átészterezések, keményítések) hatására egészségkárosító anyagokká válnak. Ezek a deformált élelmiszerek degeneratív változások kialakulásához vezethetnek, melyek felgyorsíthatják az öregedési folyamatot, és megbetegedéseket idézhetnek elő.
Mi lehet a megoldás?
Egy átlagember meg van győződve róla, hogy ha megbetegszik, az orvosának kell tennie valamit. Ezért, egyszerű és kézenfekvő megoldásként rábízza az elveszett egészségének helyreállítását. Beszedi a felírt gyógyszereket, és úgy gondolja, hogy ezzel mindent meg is tett. Pedig az orvos és a gyógyszerek csak a szervezet öngyógyító folyamatait segítik felerősíteni. A gyógyulásban, és főleg a baj megelőzésében a betegnek tevékenyen részt kell vállalnia.
Az érelmeszesedés okozta megbetegedések létrejöttét hosszan tartó kialakulási időszak előzte meg. Már fiatal korban elkezdődhet ez a kedvezőtlen folyamat a helytelen táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód és a dohányzás miatt. Akik genetikailag hajlamosabbak a magas koleszterinszintre, azoknak fokozottabban kell ügyelniük a helyes életmód kialakítására, hogy elkerüljék a megbetegedést.
Kerülni kell a manipulált, többszörösen feldolgozott, beltartalmi értékeitől megfosztott ételeket, a túl sok állati eredetű zsiradékot, a hagyományos margarint, a sült krumplit, a sütőzsiradékot, a zsír pótlására használt műzsírokat, a túl sok tojást, az édességeket.
Számos más ártalmas tulajdonsága mellett köztudott, hogy a dohányzásnak érszűkítő hatása is van. Emellett csökkenti az érvédő HDL szintet, ezzel szemben a C-vitamin és a sok mozgás pedig növeli. Ezért a tartós fizikai munka vagy a rendszeres sportolás alkalmas arra, hogy a további állapotromlást megakadályozza.
Kerülni kell a konfliktus helyzeteket, mert a stressz hatására a vérbe kerülő anyagok károsíthatják az erek belső falát, ezzel kedvező feltételek alakulnak ki a lerakódásoknak.
A helyes táplálkozásnak nem csak az elhízás megállításában, hanem a betegségek megelőzésében és gyógyításában is döntő szerepe van. Előnyben kell részesíteni az alacsony zsírtartalmú, illetve az egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag élelmiszereket.
Fogyasztásra ajánlott élelmiszerek:
- korszerű konyhatechnikával, zsírmentesen elkészített sovány húsok (hal, csirke, pulyka)
- hidegen sajtolt olajok, melyeket nem szabad hevíteni, mert kedvező zsírsavösszetételük jelentősen eltolódik az egészségkárosító zsírsavak felé. Valóságos gyógyszerek, de inkább csak teáskanálnyi mennyiségben javasolt a fogyasztásuk (halolaj, lenolaj, búzacsíraolaj, olívaolaj, repceolaj).
- sótlan, pörköletlen diófélék és magvak.
- hagyma, fokhagyma.
Az érelmeszesedés következtében fellépő, gyakran igen súlyos betegségeknél könnyebb a bajt megelőzni, mint gyógyítani. A megelőzésnek már a korai gyermekévekben kellene elkezdődnie, de a "jobb később, mint soha" elv alapján az életkortól függetlenül bármikor érdemes áttérni az egészség megőrzését szolgáló korszerű táplálkozásra.
Magazinunkban közzétesszük azt az ősi kínai receptet is, melyet 1971-ben az UNESCO-expedíció talált meg egy agyaglapra írva. Ez a fokhagyma-tinktúra recept olyannyira hatékonynak bizonyult érelmeszesedés és érszűkület esetén, hogy felkerült a hatásos népi gyógymódok listájára.
Minden jog fenntartva!
A narancsbőr (cellulitisz) nem tekinthető betegségnek, csupán kozmetikai probléma. Szinte kizárólag a nőket érinti. Kialakulása nem függ a testsúlytól, vékonyabb és teltebb nők esetében egyaránt előfordulhat. A statisztikai adatok szerint harminc éves kor felett majdnem minden nőnél megtalálható kisebb-nagyobb mértékben, de már egész fiatal korban is megjelenhet.
Miért alakul ki a narancsbőr?
Kialakulása a nők genetikai kódjára vezethető vissza. Az emberi bőr több rétegből áll. Legfelül helyezkedik el a hámréteg, alatta található az irharéteg, mely nagyon sok egymásba fonódó, rugalmas és erős kötőszöveti rostokból épül fel. Ebben a rétegben helyezkednek el az erek, faggyú- és verejtékmirigyek, szőrtüszők, hajhagymák és az idegek. A bőralja a legalsó réteg, mely zsírsejtekből és laza kötőszöveti rostokból áll. A nőknél erősebb a bőralja, viszont az írharéteg gyengébb és vékonyabb. Mivel a kötőszöveti rostok lazábban helyezkednek el, a zsírsejteknek több helyet adnak.
A férfiaknál az írharéteg vastagabb és a bőralja a vékonyabb, pont fordítva mint a nőknél. Ráadásul a kötőszöveti rostok is sűrűbben kapcsolódnak egymáshoz. Elsősorban erre vezethető vissza, hogy ők miért védettebbek a narancsbőrrel szemben.
A kötőszövetek az életkor haladtával meggyengülnek, valamint a helytelen táplálkozási szokások és az emésztési zavarok segítik a folyamat kialakulását. A mozgásszegény életmód, a zsírban bővelkedő ételek fogyasztása, valamint a túl kevés folyadékbevitel miatt a szövetnedv pang. Így sem a nyirokrendszer kiválasztó mechanizmusa, sem a vérkeringés nem működik hatékonyan. Ezért a salakanyagok nem kerülnek elszállításra, hanem lerakódnak a zsírsejtek között.
A következmény: Az említett tényezők hatására a meggyengült kötőszöveti rostok nem képesek megfelelő tartást adni a zsírsejteknek és a lerakódásoknak, így azok kiboltosúlnak a bőrfelszín felé, főként a fenéken, a hason, a combokon és a csípőn. Ezek a bőrfelszínt egyenletlenné tévő kis zsírgöbök leginkább a narancs héjához hasonlítanak. Erről kapta az elnevezését ez a szépséghiba.
Megelőzése, kezelése:
Ahhoz, hogy a bőr szép legyen, nem elég önmagában a krémekkel való külső kezelés. A feszes bőr elérésében, ill. megtartásában fontos szerepe van a helyes táplálkozásnak és a rendszeres mozgásnak is. A narancsbőr elleni védekezés erre a hármas egységre épül.
Első és egyben a legfontosabb helyen említhető a megfelelő étrend. Ez biztosítja a szervezet helyes működését. A vitaminokban, fehérjékben, ásványi anyagokban gazdag, kellő mennyiségű ballasztanyagot és kevés zsiradékot tartalmazó táplálkozás képes csak megszépíteni és egészségessé tenni a bőrt. Ettől újul meg és lesz rugalmas és feszes.
A lerakódott salakanyagok eltávolítása elengedhetetlenül szükséges a cellulitisz elleni küzdelemben. Ezt a folyamatot segíti a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (napi 2-2,5 liter). Viszont a túlzott sófogyasztás megköti a vizet, ezáltal felhalmozódik a kötőszövetekben. Ez sószegény táplálkozással kerülhető el.
Mozgásszegény életmóddal nem tartható fent az anyagcsere folyamatok intenzív működése. A narancsbőrtől való megszabadulás hatékony eszközei a lassú futás és a kardioedzés is, melyek serkentik a vérkeringést. Fontos a nyirokrendszer működésének elősegítése, mely nyirokmasszázzsal fokozható.
A felgyülemlett salak- és méreganyagok eltávolításának hatékony módszere az infraszauna, mely összehasonlíthatatlanul jobb mint a szauna a mérgektől való megszabadulásban. Más módon működik, jóval alacsonyabb hőmérsékleten fejti ki a hatását. Ennek ellenére is indokolt a kellő óvatosság a magas vérnyomásban, szív- és keringési betegségben szenvedőknek. Előtte feltétlenül kérjék ki kezelőorvosuk véleményét.
Ezekkel az életviteli változásokkal hatékonyan kezelhető a narancsbőr, megállítható a további romlás, sőt megfordítható a folyamat. Hosszabb távon a feszes bőr mellé "ajándékként" a jobb közérzet és az egészségi állapot javulása is bekövetkezik.
Minden jog fenntartva! | |
|
|
|
