|
| 
Mindennapi életünket ezernyi szállal behálózzák az újságokból, televízióból és a filmvásznakról ránk mosolygó, gondosan kiválogatott, esetleg retusált vagy plasztikázott tökéletes emberek. Soha nem látott mértékben súlykolják belénk a szépségideált. Talán a legtöbbünknek ez fel sem tűnik már, mert tudatosan vagy akár a tudatunk alatt elfogadtuk és tényként kezeljük, hogy a világ a szép és vonzó külsővel rendelkező modelleknek, sztároknak nyújt igazi lehetőségeket.
Sajnálatos módon egyre többen úgy gondolják, hogy nem a belső szépség és az emberi értékek hangsúlya a fontos, hanem kizárólag a nagyon is múlandó külső ragyogás. A vásárlásra ösztönző reklámszakemberek szerint jobban eladható egy termék, ha egy hibátlan alakú nő mutatja be. Az üzleti életben a legtöbb állás betöltésének egyik feltétele a reprezentatív külső megjelenés. Ezek után nem meglepő, hogy rengeteg túlsúlyos ember önbizalomhiányban szenved, mert nem tudnak megbarátkozni a testükkel.
Sokan közülük nem szívesen néznek bele a tükörbe. Az az ízlésvilág, amit rájuk akarnak erőltetni, nem a valóság. Az nem más, mint a természetes szépség iránti vágy eltorzítása, megcsúfolása. Sokszor még a modellek sem ismernek magukra a magazinok címlapján, annyira feljavítják a róluk készült képeket. Ahelyett, hogy aggódva nézzük a mérleget, vagy kritikusan (kétségbeesetten) pillantunk a tükörbe, inkább ezt a hamis világnézetet kellene átértékelni magunkban. Mert nem a látottaktól érezzük magunkat kellemetlenül, hanem az erről alkotott véleményünk miatt. A tükörnek nem ellenségnek kell lennie, hanem egyfajta iránytűnek, mely segítségével sikerül megtalálni magunkon a szépet.
Sokszor észre sem vesszük a saját értékeinket, pedig úgy kellene belenézni a tükörbe nap mint nap, hogy örömmel elfogadjuk azt a képet, amit ott látunk. De ne csak mások bókjaitól függjön az önbecsülésünk, mert hiába kapunk elismeréseket, ha nem hisszük el a tartalmukat. Mert ha kevésre becsüljük magunkat, akkor kevésre fogjuk értékelni a sikereinket is. Úgy fogjuk gondolni, hogy ha mi "értéktelen" emberek el tudunk érni valamit, akkor az a valami nem is érhet olyan sokat. És ha ezt elhisszük, akkor úgy fogjuk érezni, hogy mindenki több nálunk. Ezért mások sikerei láttán könnyen kialakulhat bennünk kisebbrendűségi érzés, és még kisebb lesz az önbizalmunk.
Mindannyiunk életében vannak olyan pillanatok, amikor a siker azon múlik, hogy mennyire vagyunk magabiztosak. Ezért olyan fontos, hogy szépnek lássuk önmagunkat. Ha ezt sikerül elérnünk, az már megfelelő táptalaj lehet az önbizalom virágának.
Aprócska kis magból fejlődik ki ez a törékeny kis virág. Magazinunkkal ezt a szunnyadó kis magot szeretnénk átadni Önöknek, remélve, hogy jó talajba kerül és folyamatos gondozást kap majd. Hogy mennyire lesz szép, tartós és illatos az a kertésztől, vagyis a kedves Olvasótól függ. Rajta múlik, hogy termékeny marad-e a talaj, jó tápoldattal látja-e el, mert ettől függ, hogy megszépül vagy megbetegszik-e a fejlődő növény.
Sok kis apró levélből, sziromból áll össze az önbizalom virága. Számos veszély leselkedik rá. Vannak, akik rá akarnak taposni, le akarnak szakítani belőle. Ezektől a kártevőktől meg kell szabadulni. De akadnak olyanok is, akiket a szeretet és a segíteni akarás jellemez. Ők adják az éltető napfényt.
Reméljük, hogy miközben a magazinunkat olvassák úgy érzik majd, hogy a sorokból Önökre is süt ez a napsugár. És ha közösen szívvel-lélekkel, őszinte hittel gondozzuk ezt a virágot, akkor egész biztosan szép nagyra nő és hosszú életű lesz.
Minden jog fenntartva! | |
|
|
|
